4. fejezet
Anyám már aznap repülőre szállt és New York-ba indult, hogy segítsen az apámnak kampányolni. Nem igazán voltam feldobva hogy elmegy, de így legalább nem kell neki beszámolnom az idióta Csere napról.
Másnap reggel a tornateremben kezdtem. Az első sorban foglaltam helyet, hogy onnan nézzem a Cserés napi beszédét az igazgatónak. Mellettem kb. 1 méteres körzetben nem ült senki. Mikor a tornaterem már teljesen tele volt az igazgató a mikrofonhoz állt és egy gyűrött papírfecniről kezdett felolvasni.
- Köszöntök mindenkit ezen a különleges csere napon.- mondta miközben a szemével intett csendre mindenkit.- Néhány éve vált hagyománnyá, hogy megrendezzük ezt a napot. Onnan kapta a nevét, hogy bizonyos szinten a diákok életet cserélnek. Együtt kell járniuk ebédelni és órákra, majd egymást hazakísérni iskola után.- mondta, miközben az összes diák figyelt mintha valami újdonságot mondanának számukra.- Ez egyben a barátkozást is elősegíti. Nekem nincs is számotokra több mondani valóm, most hallgassátok meg Katey True diáktársatok eligazító beszédét.
Ezután taps következett, majd Katey az első sorból felpattant és királynő ként sétált a mikrofon mögé.
- Sziasztok.-mondata, mit hangos kiabálás követett, talán egy összefolyt helló lett volna... nem tudom.- Mit azt hallhattátok ezen a napon párokat is fogtok kapni. Akiknek van esetleg barátjuk, be lehetett írni, és őt kapja párjául. Most pedig megkérlek titeket, hogy fáradjatok a portára, ott pedig párt fogtok kapni, majd a párotokkal együtt gyertek ide vissza.- hadarta ezt el Katey, nem lapról olvasva, úgy tűnik jó emlékezettel bír.
A portán hamar sorra kerültem.
- Emily Carter vagyok!- mondtam, bár a nőt a nevem hidegen hagyta.
- Ja, Lena Moore lesz a párod.- mondta, majd felfele hajolt.- Lena Moore-t kérem!- kiáltotta, mire egy sötétbarna hajú gót stílusú szép lány jött elő a sorok közül!
- Szóval ez az úri pipi lesz a párom?- kérdezte vállat vonva a portástól.
- A nevem Emily Carter, és szeretnék veled jól kijönni.- mondtam Lena felé fordúlva.
- Remek csak menjünk már- mondta majd hátulról úgy megtolt a tornaterem felé, hogy majdnem elestem.
A tornateremben akkor már sokan voltak... Sok vidám ember. Mikor leültünk az első sor legszélére egyikünknek sem állt módjában cseverészni, vagy valami ilyesmi.
Mikor a tornaterem már teljesen megtelt Katey ismét a mikrofonhoz állt.
- Van bárkinek bármi gondja a párjával?- kérdezte kifejezően.
- Nekem.- mondtuk egyszerre Lena-val majd felálltunk és egymásra néztünk.
- Emily és Lena, ugye?- kérdezte Katey.- És mégis mi a bajod a másikkal?
- Én nem akarok egy teljes napot együtt tölteni ezzel az úri pipi-vel.- mondta Lena.
- Nem vagyok urri pipi.-tettem hozzá idegesen.
- Ne nevezzelek annak amikor az apád New York-ban lassan népszerűbb lesz mint az elnök? Minden magazin címlapján te szerepelsz! Mi ez ha nem urri élet?- kiáltotta idegesen Lena, nem mintha én nem felrobbanni készülnék a düh től!
- Álljunk meg lányok.- vágott közbe Katey, majd egy krimifilmekbe illő bilincset húzott elő a zsebéből és a kezemet a Lena-é hoz bilincselte.- Mindenkinek jó szórakozást, lehet menni órára!- kiáltotta Katey a diákok felé fordulva.
A tornaterem lassan kiürült, mi pedig próbáltuk szét-szét húzni a kezünket Lena -val. Mikor mindkettőnk torkig volt a dühtől fogtuk magunkat és a parkoló járda szegélyére ültünk le.
- Hiányzott ez nekem?- kérdeztem.
- Én padjából annyira örülök ennek az egésznek mint te.- vágott vissza Lena.
Körül belül 10 percet ültünk egy helyben, mikor egy nagy fekete furgon parkolt meg pont előttünk. Felálltam volna, csak épp egy lányhoz voltam bilincselve! A kocsiból két öltönyös ember szállt ki, feltűnő volt, hogy nagy sapkát viseltek amitől a fejük nem látszott, de megpróbáltam nem zavartatni magam.
Mikor épp mögöttem haladt el a magasabbik fickó kezdtem megnyugodni. Erre a pasi hátulról a tenyerét a számra szorítja majd egy pisztolyt tartott a homlokomnak. Lenával ugyan ez történt.
- Melyik lehet a Carter?- kérdezte a magasabb.
- Honnan tudjam? Vigyük mind a kettőt.- Majd egy óriási nagy ütést éreztem a tarkómon és elvesztettem az eszméletemet.
***
Domi~
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése