Leblokkolva
- Azonnal ott vagyok. De várj egy pillanatot Jessica, hívtad már a rendőröket?- kérdeztem a kijárat felé véve az irányt.
- Nem, először neked akartam szólni, mert mondta, hogy délután itt jártál.
- Nagyon szépen kérlek ne hívd még őket, míg oda nem érek.
Beszálltam az első taxiba ami lehúzódott az út szélére és Mikeék háza felé vettem az irányt. Jessica a ház előtt toporzékolt.
- Zoé hol van?- kérdeztem.
- Felvittem és lefektettem aludni, szegény nagyon megijedt, azt kellett, hogy mondjam azok az emberek a barátaink voltak. De most te jössz Emily, miért nem hívhatjuk most azonnal a rendőröket?- kérdezte tőlem, idegességében a homlokát törölgette és elképesztően gyorsan beszélt.
- Nem mondta el Mike miért kerestem fel őt a délután?
- Azt mondta Lena után érdeklődtél... Meg, hogy mondtál valami nagyon durva dolgot, de azt nem mondhatja el- gondolkozott tovább Jessica.
- Azért jöttem el délután, mert úgy gondolom, hogy tudom, hogy ki és miért rabolta el Lenát.
- Szerinted elrabolták?- nézett rám meglepődött arckifejezéssel?
- Én úgy vélem, méghozzá azért mert tudott egy titkot, amit mindössze csak Ő, én és még az a személy tudott akiről a titok szól. Tudom ez így nagyon kusza. az a lényeg, hogy elárultam ezt a titkot Mikenak, hogy értse az egész elméletemet. Talán ez az illető aki Lenát is elrabolta félt, hogy Mike szája eljár és őt is eltette láb alól- meséltem el dióhéjban a történetet.
- Szóval van ez a titok, és mindazok akiknek elmondtad eltűntek, vagy elrabolták őket? De várj, te még itt vagy- tett fel egy jogos kérdést Jessica.
- Az illető tudja, hogy nekem sosem járna el a szám ezzel kapcsolatban.
- Hé, most már mondd el mi ez az egész, én is tudni akarom.
- Ha elmondom valószínűleg téged is letámadnak, lehet épp amikor Zoét viszed iskolába, vagy amikor leugrassz a boltba. Nem szabad kockáztatnunk.
- Rendben akkor ne mond el a titkot. De mégis, hogy akarjuk visszaszerezni Lenát és Mikeot?
- Fogalmam sincs. De mindannyiunknak jobb lesz, ha a rendőrséget nem keverjük bele ebbe az egészbe.
- Bajuk is eshet, Emily! Bele sem merek gondolni, hogy mi lehet ennyire rettenetes, hogy embereket kell rabolnia valakinek. És ami a legrosszabb- vitte le a hangját nagyon halkra- meg is halhatnak, belegondoltál már ebbe?- Jessica könnybe lábadt szemmel hajolt nagyon közel hozzám.
- Menjünk fel, jó?- néztem rá, majd a bejárat felé vettük az irányt. Nem akartam most, egy igazán drámai és egyébként szomorú pillanatban elkezdeni nyávogni, hogy én inkább a lépcsőt használom, végül is kibírtam a liftet, de nagyon rizikós volt.
Belépve a lakásba lehúztam a cipőmet és beléptem a nappaliba.
- Hol alszik Zoé?- szóltam ki a napplaiból mivel láttam, hogy a kislány most nem ott alszik.
- Nincs itt?- lépett be a szobába Jessica és megemelte a takarót.
- Nem ment át a szobájába?- kérdeztem mire mindketten átrohantunk a szomszéd szobába. Rózsaszín falfesték és igazándiból minden rózsaszín vagy lila. Igazi csajos szoba.
- Zoé! Zoé, hol vagy?- kezdtük el kinyitogatni a szekrényeket és benéztünk minden lehetséges helyre.
- Nincs- zártam be a ruhásszekrény ajtaját.
- 10 percre hagytam fent. Volt már, hogy fél órákra hagytuk őt itthon, és soha nem volt még semmi.
- Nyugi, minden rendben lesz.
- Nem nem lesz. Te tényleg nem réted Emily? A férjemet elrabolták a gyerekemet felszívta a föld. Semmi sem lesz rendben- rogyott le sírva a takaróra ahol Zoénak kellene épp feküdnie.
- Mi az a papírlap- mutattam a takaró elől előbukó lapocskára. Felkpatam az ágyról és elolvastam.
- "Holnap 9-kor a Fortune étterem háta mögött. Egyedül gyere"- olvastam fel hangosan is.
- Mi?- nézett rám furcsán Jessia.
- Úgy tűnik az elrablók nem számítottak rá, hogy én is itt leszek amikor megtalálod a levelet, de úgy érzem, hogy cserét akarnak.
- Milyen cserét?
- Zoét rád- böktem ki.
- Mi? Miért kellenék én nekik?- kérdezte Jessica idegesen és leült Zoé ágyára, fejét pedig a térdeire hajtotta.
- Szerintem úgy gondolták, hogy elmondom neked a titkot és akkor te is kellesz nekik.
- Hajrá Emily, akkor most már mondd el!- nézett rám idegesen Jessica.
- Rendben. Szóval az a helyzet, hogy az apám kettős életet él. 2 családja van, az egyik az én családom is egyben illetve egy rakás testévem, a másik pedig itt lakik Londonban, itt is van egy pár gyereke, és egy másik felesége. Anya biztosan nem tud róla, a másik feleség valamit tud, de nem érdekli.
- Hát, szóhoz sem jutok...
- És akinek eddig elmondtam ezt, azok mind eltűntek. Egyszerűen elraboltatta őket az apám, hogy fenn tarthassa a kis titkát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése