Amikor hazaértem egyből felmentem a szobámba, ahol Lena épp Sharont takargatta, aki az én ágyamban aludt el. Amikor beléptem Lena felállt.
- Szia. Már nagyon izgultam. Mégis miért kellett ilyen hirtelen elrohannod?- kérdezte, majd odamutatott az ágyra, hogy üljelek le. Én leültem és hosszú csend után kezdtem beszélni.
- A kávézóban voltam. És ott rájöttem, hogy hogy apám úgy megcsalja anyát, ahogyan nem szégyelli. Méghozzá D-vel.
- Hogy mi? D Dirty-vel? És?- kérdezte nagyjából olyan idegesen mint én.
- Igen, jól hallottad. Apám azt mondta, hogy vagy megengedem, hogy Sharon vele és Demetriával éljen akkor anyának nem mond semmit, d én ezt nem hagyom. És sajnálom, de anyának szenvednie kellesz, mert én nem engedem el semmi pénzért a kishúgomat.
- Akkor meg mit teszel? Hagyod szó nélkül, hogy a szüleid elváljanak?- kérdezte Lena.
- Mégis van más választásom?
- Nem, nincs.- mondta majd hosszan az édesen alvó kistesómat figyelte.- De van egy tervem- mondtam.
- Kivele.- válaszolt, már boldogabb hangon.
- Elutazok Sharonnal, nagyon messzire, és akkor apám nem fog keresni.- mondtam, majd megfogtam egy lapot az asztalomon és ráírtam: 'sajnálom anya'!
- Mégis hová utazol?- kérdezte.
- Most azonnal indulok Londonba.- mondtam, majd Sharont a mellettem lévő hordozóba fektettem, hogy ne keljen fel, én pedig elvettem egy bőröndöt és beleraktam a legszükségesebb dolgaima, és pénzt.Kész is voltam nagyjából 1 óra alatt.
- Jó utat.- ölelt magához Lena, és Sharont is megpuszilta, aki még mindig aludt. Ezután elindultam a reptérre.
A beszállás nem volt sok idő.Bár Sharonnal vacakoltak kissé, Még rá is kellet fizetni, de nem zavart. 9- kor sikerült felszállni a gépre, és ekkor már sharon is ébren volt. Az út 10 óra volt. Este 7-re már Londonban voltam és a legelső szálodába vettem az irányt.
- Egy kétfős szoba lesz.- mondtam a portásnak, aki szó nélkül a kezembe nyomta a 107-es szoba kulcsát és ezért elkért egy kisebb vagyont, de nem bántam. A szoba tágas volt, na meg nagyon modern, és kisbaba barát. Sharon ébren volt amikor felértünk. Kivettem a hordozóból és letettem a földre. Ezután elmentem a mosdóba és kicsit rendbe hoztam magam, mert a sírástól nagyon rosszul néztem ki. Amikor visszamentem a szobába, Sharon nem ott volt ahová letettem, hanem 2 méterrel arrébb megtette élete első lépteit.
- Sharon?- kiáltottam, és boldogan utánaszaladtam és az ölembe kaptam.- Olyan büszke vagyok rád. Mondtam, neki majd megetettem és lefektettem aludni mert már fáradt volt.
Aznap éjjel nem tudtam aluni. A házakat néztem, hátha találok valami jót. És találtam is. Egy két szobás Kertes ház, emelettel. 1 millió dollárért kissé soknak találtam, de muszáj volt. Bár ahhoz képest, hogy Kevinnek kellet volna ennyi 2 autóért. fél 9-volt. Fel is hívtam a megadott telefon számot, és a ház 'elkelt'.
2 évvel később
Az idő szépen haladt én pedig lassan otthonom ként kezdtem szeretni Londont. a ház amit már 2 éve vettem nagyon a szívünkhöz nőtt. Sharon nagyon jól érzi itt magát. A probléma az volt, hogy anyu is keresett és apu is. egyiküknek sem vettem fel a telefont. Apa egyszer még járt is Londonban, de szerencsére lepleztem magamat. Nevet kellet változtatnunk. Sharon, már lassan 2 éve a Mia névre hallgat, én pedig magamnak az Emma nevet választottam. A vezeték nevet is meg kellet változtatnom. És mivel Lena 3 havonta ellátogat, hogy ne kelljen magyarázkodni és Emma Moore vagyok és a testvérem pedig Mia Moore, Lena testvérei.
Most is épp Lenát várjuk, mert a gépe már 20 perce leszállt.
- Mikor jön?- kérdezte Mia, majd ő is leült mellém az ebédlőasztalhoz.
- Hamarosan.- mondtam neki, majd magamhoz öleltem.
Mia Moore
Mia még nincsen három éves. Emmával Londonban él
és új nevet kapott a régi helyett. Előző neve Sharon volt.
Hát nem aranyos?
Domi~
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése